Szürke Angbang és az internet legmélyebb bugyrai
- vagyis lesz itt minden kérem szépen, Tolkientől a Szürke 50-ig -

Az emberiségbe való hitem elvesztése visszarángatott a klaviatúra elé.

Oly mértékű jelenleg a reményvesztettségem, hogy azt már nem tudom magamban tartani.

Hosszú írás lesz,

 szóval kedves olvasóm szerezz magadnak némi hideg élelmet és valami koffeindúsat.

Igyekeztem kimaradni a Szürke ötven árnyalati című iromány keltette lázongásból. Bevallom nem is olvastam a könyvet, és fogadom, hogy nem is tervezem. Bármi amit írok a Szürkéről kizárólag a film valamint a neten talált részletekből ered. Azonban a sors keltette Passzát-szél elém fújta a következő óvszerbe foglalt csodát. A címét nem tudom… nem is érdekel, csupán a JOY oldalán szaladtam bele. A linkjét a bejegyzés végén találjátok, és én ezzel bele is vágnék.

Kiábrándítónak találom, hogy manapság igényes szexuális töltettel rendelkező regénynek titulálják a Szürkét, és az általa elindított borzalmakat. Ha az ember az interneten körbenéz igényesebb olvasnivalóra bukkan a különböző honlapokon (Merengő, AFS, Fanfiction.net). Fiatal kezdő íróktól érkeznek meglepően jó és élvezhető írások, de amiben ezek jobbak, hogy képesek szólni valamiről. (persze akad itt is kivétel, és én is írtam már olyat, ami csak ’arról’ szólt) Nem egy szerencsétlen nő vergődését nézhetjük végig benne. Bevallom, én nem szeretem, hogyha egy romantikus történet fő tetőpontja, hogy a főszereplők összejönnek. Persze erre is ki lehet élezni egy nagyszerű cselekményt. Lehet olyan konfliktust beletenni, ami szinte lehetetlenné teszi ezt a dolgot. Tényleg érdemmé téve ezt a kapcsolatot. Erre az egyik klisé indítás a király és egy egyszerű lány kapcsolata. Ezt rá is lehet húzni a Szürkére is. Grey a királyfi és Ana a hétköznapi tucatlány. Nehogy az olvasónak nehéz dolga legyen az azonosulással. Ebből viszont még mindig ki lehetne hozni valamit, de nem.

Klisétömkeleg közepén az a legnagyobb fordulat, hogy Ana otthagyja a pasit… és én ezzel teljesen egyetértek. Jól tette… és itt véget is érhetne ez a történet, vagy még annyit leírni, hogy Szürke zaklatja a lányt. Ana természetesen feljelenti a rendőrségen, bár ez minden bizonnyal egy ejnye-bejnyével végződne. Minden esetre… én ebből nem Happy Endet kerekítenék az biztos. Viszont ez az én furcsa gondolatmenetem, sajnálom.

Visszatérve az aktuális Szürke 2.0-ra, ebben sem tűnik több mondanivaló. A cikket elolvasva rögtön egy kérdés merült fel bennem. Ezt komolyan kiadják? Mármint a Szürke szinte pont ugyan ez volt. A cikk csak az erotikus részekre tér ki, de az annyiban más, hogy egy határozottabb csajjal van dolgunk. Ugyanúgy a női lealacsonyodásra utal és a férfi istenítésére. Az utóbbit még el tudom képzelni életképesebb dolognak, hiszen ha az ember isten igazából szerelmes, akkor a párja mindent úgy csinál, ahogy a nagykönyvben meg van írva… Akkor is úgy láthatja, ha mégsem úgy történik. Ez a helyzet azonban tart… egy nagyon rövid ideig. Utána elnézzük a hibákat és próbáljuk kijavítani együtt, nem pedig továbbra is elfogadni a pasit akkor is, ha széket tör a hátunkon. Ez a fajta túlidealizálása egy alapvetően tökéletlen lénynek – hiszen nincs olyan, hogy tökéletes – pontosan azon a szinten van mint a mostani pornófilmek. Ott minden úgy történik, ahogy kell. A csaj és a pasi is élvezi a három napon át tartó akciót, majd frissen fésülve alszanak el egymás kezei között. Az egyetlen probléma az, hogy a valóságban ez nem így működik. Ugyan ez az érzés fogott el a cikk olvasása közben.

Leírhatják virágszirmokkal meg méztől csöpögősen, de ezzel csak félrevezetik az embereket. Nem gondol abba bele senki, hogy akik nem tudnak erről semmit, tényleg elhiszik, hogy ezt ők is élvezetik. Nem minden ember van tisztában a saját határaival, főképp a fiatalok. Az ifjabb generációk manapság amúgy is túl korán érnek, és ezt nem lassítja le az ilyen könyvek megjelenése (bár szerintem ők pont nem a könyvektől olyanok amilyenek. A hypeolás sokkal többet árt). Jártam már úgy, hogy 13 éves kisfiúk kértek fel internetes beszélgetés keretein belül egy keringőre. Jelentem alássan 23 éves vagyok, és először elszörnyedtem ezen, majd reményvesztettséget éreztem, nem olyan mint most, sokkal rosszabbat. Gondolkoztam mi okozhatja, hogy a gyerekek ilyeneket tesznek. Lehet okolni az internetet, a rossz példaképeket, a legtöbbek számára elérhető technikai vívmányokat, és nem utolsó sorban a szülőket. Nem akarok beleszólni senki nevelési módszereibe, mert nincs jogom hozzá, csupán a saját példámon mutatnék be pár elfeledett dolgot. Nagyon korán kezdtem el számítógépezni. Játszottam mindenféle játékkal, és idővel szabadon internetezhettem is. Nem abból állt a délutánom, hogy ültem a gép előtt, és mindenfélével szórakoztattam magam. Nem volt saját gépem, így kénytelen voltam megtanulni osztozkodni az egyetlen számítógépen a saját anyámmal. Ebben az volt a jó, hogy szigorú szülőként, nem nagyon mertem vele vitatkozni. Találtam magamnak más tevékenységet, amivel elfoglaltam magam, míg felszabadult a gép. Zenéltem, rajzoltam olvasgattam a könyveket, amiket anyu vett. És itt kitérnék egy fontos dologra. Csak olyan dolgokat használtam, amiket a szüleim vettek, tehát valamennyire ellenőrizve is voltam.  

Természetesen a pornó és a többi dolog engem sem került el. Emlékszem az első tényleges pornót unokanővéremmel néztem meg (talán 12-13 évesen), miután kikérdeztek, hogy tudom-e mit csinál a nő és a férfi egy pornófilmben. Megválaszoltam, hiszen hallottam már több helyről is, milyen filmek ezek. Megnéztem és valahogy nem ragadott akkor még magával. Valamint tudtam, hogy otthon ezt senki nem tudhatja meg. Azt nem mondom, hogy pornót nézni/olvasni bűn. Nem játszom én sem a szentfazekat, aki tiltakozik ez ellen. Kell hozzá egy bizonyos tudás, miszerint ez a valóságban nem feltétlen így működik. Hisz amit el lehet rontani, azt valaki valamikor biztos el is fogja. Murphy is megmondta. Ezért van, hogy sokan élik meg az első alkalmat kudarcként, és elképzelhető, hogy a többit sem tudják majd élvezni. Természetesen ennek az ellentettje is létezik, illetve van akinek felváltva jut mindkettőből. De ez így normális.

Kissé eltértem a főszáltól úgy érzem, szóval vissza is térnék a cikkhez egy gyors elemzés erejéig. Itt majd lesznek beemelések is, hogy egyszerűbb legyen prezentálni a dolgokat.

Figyelem az alábbi idézetek tartalmaznak minden kutyafülét, úgyhogy a kisebbeket küldjétek el Hawaiira.

„Blake segítségével vagy nélküle, majd én kitalálom, hogy lehetek alávetett.”

Először ekkor tartottam egy teaszünetet, lenyugtatva magam, és ellazítva ökölbe szorult kezem. Értem én, hogy a nőnek alárendelt szerepet osztanak, minden sarkon látni ilyet az írások földjén (én máshol is). Bizonyára vannak ilyen élő nőszemélyek, akik így gondolkoznak a dolgokról, és ők valószínűleg beleegyezve bólogatnak a mondat igazságtartalmára. Viszont én felháborítónak tartam az önbecsülés és a tartás eme hiányát. Nem tudom, melyik tábor tagjai vannak többen, de én ezt a meghunyászkodást sértőnek és megvetendőnek érzem. Szóval miután megdumáltam magammal, hogy főszereplő nőnkben annyi a tartás, mint a legvékonyabb nejlonzacskóban, teámat szürcsölgetve olvastam tovább főszereplőnk vergődését.

„Felnyögtem, imádtam az ízét, testének fenséges aromáját.”

Itt csak a megfogalmazás vágott falhoz. Ennyire csöpögősen megírni ezt a mondatot, melyben a két mondatrész konkrétan ugyanaz, nem lehetett volna másképp.

Most pedig következzen a személyes kedvencem, melyet barátnőimmel továbbgondoltunk:

„– Azt akarom, hogy basszál szájba…”

Szólalt meg főhősnőnk. Ezt a mondatot szerintem fizetős lányokon kívül nem sokaktól hallani. Értem én hogy mazochista a lelkem, de ilyet nem írunk bele könyvbe. Ezek a megszólalások ne legyenek követendő példák egyetlen olvasónak sem.

„- Azt akarom, hogy basszál szájba. A kezeddel irányíts. Mutasd meg, mire vágysz. – A szavak úgy törtek fel belőlem, akár egy utasítás, de nem bírtam megállni. Meg kellett értenie, hogy készen állok rá.

– Egyetlen átkozott szavamra sem figyeltél.”

Az egyetlen pozitívuma a nyomorult cikknek ez a kis rész, ami a csodás mondatot követi. Itt legalább olyan dolog történik, ami nem úgy megy, mint ahogy elképzelték. De a cikk vége felé nem érzem, hogy történt volna bármi változás. A csaj ugyanúgy maradt mazochista a srác pedig egyre jobban vadul.

Történetét tekintve (feltehetően van) a cikkből sok nem derült ki, de ez is egy dugós könyvnek tűnik, amiben semmi más nem történik. Ha ezt tudom, akkor miért is vagyok felháborodva? Mert nem hiszem el, hogy az egész világon nincs egy jobb, igényesebben megírt és kevésbé idealizáló történet. Ezért érzek némi haragot és kiábrándultságot a mostani könyvekkel kapcsolatban, mert akik szerették a szürkét ezt sem fogják megvetni, de ha ez is kap egy filmet… elmegyek panaszt tenni.

Nos most hogy a cikkel végeztem, engedjétek meg, hogy egy hozzá jobban kapcsolódó dolgot vitassak meg magammal. Ez pedig az internet bugyrában csak Angbang-ként emlegetett Tolkien történeteihez kapcsolódó párosítás. Pontosabban Melkor (Morgoth) és Sauron párosa.

Az utóbbi hetekben beleszaladtam egy nagyon rövid értekezésbe tumblr-ön. Miszerint az angbang fancuccok kissé eltolódtak az erotikusabb motiváció felé. Én ezt inkább az írásokban látom, mivel én annyira a rajzos részlegből pár emberrel foglalkozok. Írások terén viszont nem válogatok ezért is futok bele gyengébb és erősebb alkotásokba. Sokaknál azt veszem észre, hogy Sauron egyetlen motivációja a sötét oldalra való csatlakozáshoz nem más, mint Melkor vonzereje. Mármint egy nagy hatalommal bíró karakter, azért hagyja ott a jókat, mert Melkor jó az ágyban… Egyszerűen nem tudom elképzelni. Ilyen apró motiváció nem elég ahhoz, hogy az idők végezetéig magára haragítsa az egész világot. A világuralom pedig túl… egyszerű megoldás lenne.

Sok jó megoldást látok erre. Phobs Sauronja Melkor azért követi mert az aki, és ott azért érződik a vonzalom, melyet irányába érez. Frecklesordirt (Deviantart) képregényében Sauron vagyis Mairon - ahogy Valinorban hívták – inkább a szabadság és az új, néha félelmetes dolgok felfedezésének motiváló ereje sodorja Melkor mellé. Ez a történetszálat inkább érezném életképesnek, mint az ágymelegítő leányálmot. Itt is egy dolog van benne ami kell, ez pedig a tartás. Úgy tűnik ez a cikk erről fog szólni minden kanyarban.

Tegye fel a kezét az a rajongó, aki Középföldét fenyegető nagyurat egy hisztis meleg srácként tudja elképzelni! Nem látok jelentkezőket, bár mernétek feltenni a kezeteket egy ilyen vacak szentbeszéd után amit prezentáltam.

Én egyenlőre nem ezzel a párossal foglalkozom, viszont imádom őket, mert kapcsolatukat jó elképzelni. Belegondolni, hogy a nagyon vicces és a véresen komoly végletek között mozog, mert Melkor egyszerűen nem akarom teljesen komolynak ábrázolni. Sauron pedig a lehető legmesszebb áll a vernyákolástól, és az állandó megalázkodástól. Bár abban biztos vagyok, hogy nem ugrana Melkor torkának, hiszen elég okos hozzá, hogy tisztában legyen az erőviszonyokkal…

Lassan az összegzésem végére érek, és már az idegrángásom is kezd alábbhagyni. Aki eddig eljutott annak minden elismerésem, hiszen végigrágta magát ezen a rengeteg agymenésen amit a mai napon produkáltam.

Szép munka volt kedves olvasóm!

Ahogy ígértem a cikk linkje:

(további linkekért írjatok kommentet, vagy tudjátok a Google a barátotok)

Meredith Wild: Rád kattanva című alkotásáról írodott cikk a JOY oldalán:

https://www.joy.hu/szerelem/48897-meredith-wild-rad-kattanva?utm_content=bufferc6deb&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=joy_facebook